Az állampolgári ismeretek a 2020-as NAT-ban jelent meg mint önálló – az érettségin is választható – tantárgy. A szaktárgy segíti „a tanuló egyéni és családi szocializációjának pozitív alakulását”, hozzájárul „az aktív és felelős állampolgári magatartás megalapozásához, a szabadságértékek és a társadalmi normák belsővé válásához, nemzeti azonosságtudat és a hazaszeretet erősödéséhez, a haza iránti kötelezettségek megismeréséhez, a fenntartható fejlődés feltételeinek megértéséhez és a felnőtt szerepekre való eredményes felkészüléséhez.” [1]
Interjúnkban Fiedler Albert tanár úrral beszélgettünk az "állampolgári" iskolánkban folyó tanításának tapasztalatairól, valamint a Táncsics oktatási profilját újabban gazdagító közigazgatási ismeretekkel bővített speciális képzés mibenlétéről.
- Hogy ítéled meg állampolgári ismeretek oktatásának szerepét?
- Önálló tantárggyá emelése pozitív fejlemény a magyar oktatási rendszerben. Már ha valóban az a lényege, hogy az unalmas évszámok és magolás helyett az életre neveljen. Mondjuk megtanítsa, hogyan kell közüzemi számlákat fizetni, érdemes-e hitelt felvenni, vagy éppen a településen kihez kell fordulni, ha elromlik a játszótéren a libikóka.
- Kik és mióta tanítjátok a tárgyat a Táncsicsban?
- A tanítást és a középszintű érettségi vizsgáztatást is mi, történelem szakos tanárok végezzük. A 2023-2024. tanév óta tanítjuk – a kerettanterv szerint – 12. évfolyamokon heti egy órában. Első évben csak én vittem ezt a tantárgyat az évfolyamon, a tavalyi tanévtől azonban változás történt, szakos kollégámmal, Beleczné Fazekas Katalin tanárnővel megosztva tanítjuk, ki-ki a „saját” osztályában. Középszintű érettségi vizsgánk pedig a tavalyelőtti tanévben volt először.
- Miért gondoltátok anno úgy, hogy ez a tárgy felkelti majd a diákok érdeklődését?
- Amikor a tanítása mellett döntöttünk, arra építettünk, hogy a tantárgy gyakorlatorientáltan foglalkozik a mai Magyarország társadalmi viszonyaival, olyan kérdéseket feszeget, amiről a mai középiskolai korosztálynak van véleménye. A másik szempont az volt, hogy mivel a tantárgyi érettségi projektmódszerre épül, csökkenhet a (május-júniusi) írásbeli érettségi vizsgák terhelése, hiszen addigra a projektmunkát a tanuló már leadta.
- Mit takar ebben az esetben az érettségin a projektforma?
- Egy tíz - tizenkét oldalas dolgozatot kell elkészíteni munkanaplóval, portfólióval. A diákok munkáját a szaktanárok legalább három konzultáción segítik.
- Milyen témák szerepelnek a tananyagban?
- Csak szemezgetve – olyan mindennapos témákkal foglalkozunk, mint a család szerepe napjainkban vagy a pénzügyi világunk, a makrogazdaság jelenségeitől kezdve az egyéni hitelügyintézésig. Bemutatjuk az állami, stb. intézményrendszert: az országgyűlés, de akár a rendőrség vagy a honvédség szerepét is.
- A gyerekek nagyon szeretik a családra vonatkozó témát csak úgy, mint a gazdasági vonatkozásúakat. Érzik, tudják, hogy mai világunk a pénzügyek körül forog, amihez valamilyen módon kapcsolódniuk kell, érteniük kell azt, tehát rendelkezniük kell az arra vonatkozó ismeretekkel. Az intézményrendszer bemutatása talán egy picit távolabb áll tőlük és szárazabb anyag.
- A környező világuk alaposabb ismeretén, jobb megértésén kívül van-e más előnye is a tárgy tanulásának?
- Az állampolgári ismeretek tanulására azért is biztatnék mindenkit, mert a felsőoktatásban komoly hasznát veheti majd az itt, a saját kutatásban, tudományos szövegalkotásban szerzett módszertani tapasztalatainak.
- A tanulmányokat lezáró projekt mellett mit jelent a tanításban - tanulásban a gyakorlat-orientáltság?
- A mindennapi oktatásban ez azt jelenti, hogy előadásokat tartanak a gyerekek, ezek segítségével dolgozzuk fel a tananyagot. Amennyiben az órai munka után marad időnk, akkor pedig konkrét feladatokat, „problémákat” oldunk meg, például szimulálunk egy lakásvásárlást. Utánanézünk mondjuk, hogy egy székesfehérvári ingatlan mennyibe kerül, s ehhez mennyi hitelre van szükség, milyen törlesztőrészlet mellett, stb. Hitelkalkulátorral végül kiszámítjuk a hitel költségeit.
- Ha jól tudom, ennek a tantárgynak a bevezetését gimnáziumunkba Te szorgalmaztad. Milyen személyes motivációd volt ebben?
- A személyes előzményem, hogy engem ez a téma általában is érdekelt, nem csak úgy, mint történelemtanárt. Anno ugyanis az egykori Államigazgatási Főiskolán (ma a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyik kara - a szerk.) végeztem, igazgatásszervező szakon szereztem diplomát. Mindig is érdekelt tehát ez a terület. Az is ösztönöz, gyakorlatilag a küldetésemnek tekintem, hogy azoknak a gyerekeknek is nyújtsunk így alternatívát az érettségire, akik egyéb választható tantárgyakat illetően nehézségekbe ütköznek.
- Hol van a tantárgy helye az órarendben, és hogyan zajlik az érettségire való felkészítés?
- A kerettantervnek megfelelően 12 évfolyamon, heti egy órában tanítjuk a tantárgyat. Ezen az évfolyamon az óraszámunkat növeli, hogy ugyancsak szeptembertől folyamatosan tartunk érettségi felkészítőt is. Ezeken a foglalkozásokon vesszük végig a szóbeli témaköröket (a és b tétel van) és itt kerül sor a már említett konzultációkra is, ahogy az érettségi tartalmi, formai követelményeivel is ebben a plusz tanórában ismerkednek meg a tanulók.
- Hányan éltek diákjaink az állampolgári érettségi lehetőségével, illetve mik a tárgy tanításával és a vizsgákkal kapcsolatos tapasztalataitok?
- Az első évben tizenöten tettek sikeres érettségit és 2024-2025-ös tanévben megközelítően ugyanannyian jelentkeztek. Nagyságrendileg azonos az érdeklődés, úgyhogy mondhatjuk, elég népszerű a tantárgy. Az eredményességre irányuló várakozásaink is igazolódni látszanak, hiszen az érettségin jó eredmények születtek. Azt lehet tehát mondani, hogy aki beleteszi az energiát, az időt a dolgozat a megírásába és a szóbelire való felkészülésbe, az jó jegyet tud szerezni.
- A 2024/ 2025-ös tanévtől intézmény profiljában megjelent a közigazgatási ismeretekkel bővített speciális képzés. Mit takar ez a forma, illetve hogyan kapcsolódik az állampolgári ismeretekhez?
- A közigazgatási ismeretekkel bővített speciális képzés országos viszonylatban is különleges, hiszen rajtunk kívül Magyarországon jelenleg összesen egy iskolában van ilyen. A tantárgyat 11. és 12. évfolyamon fogjuk tanítani heti 2-2 órában, először a jövő tanévben jelenik majd meg. Célunk az, hogy a tantárgy alapjainak elsajátításával diákjaink gyakorlati tudást szerezzenek, melyet akár szakirányú egyetemi képzésen, vagy akár azonnal a munkaerőpiacon tudnak majd hasznosítani. Az állampolgári ismeretek tantárgyhoz erős a kapcsolódás, hiszen bizonyos témák mindkettő tematikájában megjelennek, másrészt pedig mindkét esetben projektalapú a középszintű érettségi.
- Személyi feltétele a tanításának a szakirányú felsőfokú végzettség, vagy továbbképzés elvégzése. Jelenleg iskolánkban én rendelkezem ilyen végzettséggel, de nagy örömünkre igazgatónőnk, Dankó-Fonyódi Henrietta is szeretné a jövőben ezt megszerezni, hogy ketten oktassuk a tárgyat. Nehézség, hogy a továbbképzés akkreditációja még jelenleg is zajlik. Szerencsére rendelkezésünkre áll egy jó tankönyv és munkafüzet: együttműködési szerződést kötöttünk a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, ami ezeket biztosíja.
- Milyen érdeklődésre számítasz a diákok körében a képzés iránt?
- A tantárgy tematikája kifejezetten érdekes, bár nem könnyű. Ezért igyekszünk a képzést minél gyakorlatiasabban megvalósítani! Együttműködünk majd több móri intézménnyel, melynek keretében ellátogatunk hozzájuk, s így diákjaink betekintést nyerhetnek a mindennapi munkájukba. Másrészt pedig interaktív tananyag is rendelkezésre áll, mely talán a mai diákok számára kedvező. Jelenleg csak bízni tudok abban, hogy tanulóink érdekesnek találják majd ezt az új képzést!
[1] Állampolgári ismeretek kerettanterv a középiskolák 12. évfolyama számára https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/kerettanterv_gimn_9_12_evf
Illusztrációk forrása: www.jelzalog.com, www.gtk.uni-pannon.hu
