Rieder Réka és Mandukhai Uyangar (9. A) tanáruk, Vasi Csaba biztatására nevezett be a komáromi futóversenyre. Testnevelőnk rendszeresen részt vesz utcai futóversenyeken (mint pl. a móri Ezerjó futáson is). Egy-egy ilyen szabadidős rendezvényre a pedagógust – iskolai szinten – akár 8- 10 diák(ja) is elkíséri – mert a futás valóban egy jó közösségi és egészségmegőrző "buli"!
"Két ország, egy város, egy futóközösség/ Dve krajiny, jedno mesto, jedna bežecká komunita" - mottóval hirdette meg idén immár 50. alkalommal a Komárom Európa Futó Egyesület a Komárom – Komárno Nemzetközi Utcai Futóversenyt.
 |
| Az első verseny útvonalát ábrázoló emlékplakett (1) |
Bangha Dezső, Herczeg Gyula és Jóny István ötlete nyomán 1975. április 4-én, hazánk és Csehszlovákia felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából Komárno-Komárom között szerveztek először futóversenyt (1). A verseny lehetőség biztosít minősített és rekreációs futók részére, népszerűsíti a sportot, a futást, segíti az egészséges életmódra nevelést és Észak- és Dél-Komárom városok hírének növelése. A május elsején rendezett verseny nyílt, 5,5 km és 10 km távú pályákkal. A távot idén 481-en teljesítették.
- Mikor és miért szerettétek meg a futást?
R.: - Először nagyon nem szerettem, két - három éve viszont az egyik edzőm megszerettette velem: már magamtól is szívesen járok el futni.
M.: - Idén nagyon akartam változtatni magamon, hogy többet mozogjak, a futást választottam. Az elmúlt hónapokban folyamatosan és sokat sportoltam.
- Családotokban szokás volt-e futni vagy általában sportoltak-e?
R.: - Anyukám futó, testvéreim pedig öttusázók voltak, így anyukámmal nagyon sokat jártunk együtt futóversenyek re is.
- Mikor, miért kezdtetek el sportolni?
R..: - Négy éves koromban kezdtem el úszni és két évre rá már voltam egy kéttusa versenyen. Az utóbbi versenyszám úszásból, futásból áll, és édesanyám vitt el, aki az edzőm is volt.
M.: - Idén kezdtem a futást versenyszerűen, hogy fejlődjek, mind jobban tudjak teljesíteni a következőkben.
- Milyen élményeitek, eredményeitek voltak eddig?
R.: - A versenyek miatt elég sok helyre eljutottam (külföldre is). A több napos események általánan jó hangulatban teltek, továbbá jó egy összeszokott csapatba tartozni (az öttusában – a szerk.) 13 évesen indultam először öttusa versenyen, az U 17-es korosztályban, ahol versenyről versenyre egyre jobb eredményeket érek el. Egyszer már voltam a Komárom – Komárno futáson is.
M.: - Eddig két versenyen voltam. A barátaimmal futottam, ezért viccesek voltak a versenyek: nyilván nem lettem dobogós, de nagyon jól éreztem mindig magam.
- Mi volt a célotok?
R.: - Csak, hogy jól érezzem magam és, hogy edzek egy jót.
M.: - A célom az volt, hogy végigfussam a távot, ne sétáljak vagy menjek közben. A pólót és az ajándékcsomagot is szerettem volna (mosolyog – a szerk.) és természetesen, hogy jól érezzem magam!
- Hogyan készültetek a versenyre? Milyen fizikai, esetleg lelki –szellemi munka volt előtte?
R.: - A teljesítményem mögött sok edzésmunka áll, a felkészülést olykor motiváció nélkül vagy fáradtan is csináltam.
M.: - Fizikailag naonta kb. 30 percet futottam, amikor csak tudtam, de pihentem is, hogy ne fárasszam le túlzottan magam. Lelkileg pedig folyamatosan biztattam magam, hogy "le tudom futni", meg, hogy "jól fogom érezni magam".
- Milyenek voltak a verseny során a körülménynek: pálya, időjárás, versenytársak, stb.?
R.: - Az öttusaversenyeken megszoktam, hogy akár esőben kell futnom, az időjárás nem befolyásol.
M.: - A pálya kiváló minőségű volt és az idő is jó volt: napos és száraz. A versenytársak közül néhányat már korábbról ismertem, így jól kijöttünk: barátságosak és segítőkészek voltunk egymással.
- Hogy alakult a verseny: volt-e meglepetés, stb., hogy osztottátok be az erőtöket?
M.: - Nem volt semmi váratlan esemény, meglepetés futás közben. Az erőmet úgy osztottam be, hogy ne fárasszam le magam annyira, hogy rosszul legyek. Lassítottam, "pihentem", ha az oldalam szúrt ...
- Elégedettek vagytok-e az eredményetekkel?
R.: - A kitartó és következetes munka mindig fejlődést eredményez. Magam mindig kis célokat tűzök ki, amiket teljesítve haladok előre.
M.: - A versenyen jobb helyezést is elérhettem volna, mégis büszke voltam, hogy nem adtam föl.
- Mik a jövőbeli terveitek a versenyzéssel?
R.: - Szeretnék még versenyezni és jó eredményeket elérni, az előző másfél évet ugyanis sajnos, ki kellet hagynom.
M.: - seretnék több futóversenyre járni, hogy többet mozoghassanak.
- Hogy és miért ajánlanátok a futást diáktársaitoknak?
R.: - A sport erősíti a jellemet, megtanít küzdeni és kitartásra nevel.
M.: - Azért ajánlanám a futóversenyeket, különösen a barátaiddal együtt, mert jó "buli"!
Jegyzet:
(1) A szocializmusban április 4-e a felszabadulás napja, hazánk egyik legjelentősebb állami ünnepe volt. Komáromban fáklyás felvonulások, a szovjet emlékmű megkoszorúzása, ünnepi beszédek, munkaversenyek, sportesemények jelezték az ünnep nagyságát. Forrás: Szabó Csaba Gábor segédlevéltáros (MNL KEML Komáromi Fióklevéltára)
