„Ahány nyelvet beszélsz, annyi embert érsz” – Nyelvek napja gimnáziumunkban, 2025 (2. rész)

„Visszapillantó” című sorozatunkban az elmúlt tanévek fontos, érdekes eseményeire, személyiségeire tekintünk vissza. 
Iskolánk profiljában meghatározó az idegen nyelv oktatása. Bejegyzésünkben az évtizedek óta megrendezésre kerülő és nagy népszerűségnek örvendő Nyelvek napja c. rendezvényünket idézzük fel, részletesebben is bemutatva néhány érdekes előadóját, témáját. 
Összeállításunk 2. részében az előadók közül Ruff Petrával, Altangerel Chingunbayarral beszélgettünk, valamint közöljük Lampert Zsófia és Hatalyák Lilla beszámolóját. 


Ruff Petra: Spanyol nyelv és kultúra

- Hogy építetted fel az előadásokat, milyen témákról beszéltél?
- A számomra érdekes, a spanyol nyelvvel és civilizációval kapcsolatos jelenségekből, szokásokból válogattam. Érintettem a nyelv egyes kérdéseit, illetve az anyaország és a latin - amerikai nemzetek néhány jellegzetességét az ünnepektől a gasztronómiáig vagy a táncig.

- Miért ezeket tartottad fontosnak?
- Igazából sok mindenről tudtam volna beszélni. Azokat a témákat emeltem ki, melyek a nyelvtanulás során a legfurábbnak tűntek számomra, leginkább eltértek a magyar vagy más ismert kultúrától.

- Kiemelnél most egy-két érdekességet?
- Nyelvtanból például a második személyben a felszólítást máshogyan ragozzuk, mint a tiltást, ami szerintem nagyon különleges. Azután a Valencia tartományban található Buñol városában van egy jó kis szokás, a La Tomatina, a „paradicsom dobálás”. A városka fesztiváljának keretében, minden év augusztusában a kb. húszezer résztvevő közel 150 tonnányi paradicsommal csatázik. [1] 

- Mi motivált, hogy a tanult angol és német mellett egy újabb idegennyelvvel is megismerkedj?
- Igazából nem tudom, unatkoztam … A nyelvtanulás jó ötletnek tűnt, letöltöttem a mobilomra a Duolingot, azután már minden ment magától.

A spanyol nyelv a világban
- Miért pont a spanyol nyelvet kezdted tanulni?
- Sokan beszélik és tetszett hangzása is.

- Különleges, hogy önállóan, nyelvtanár nélkül, egy telefonos applikáció segítségével tanultad a spanyolt. Miért ezt a módszert választottad?
- Egyszerűbb és olcsóbb megoldásnak is tűnt. Az „önállóságomnak” van azért szépséghibája, nem teljesen autodidakta módon tanultam. A középfokú nyelvvizsgára készülva ugyanis körülbelül másfél hónapig jártam egy online nyelvi kurzusra is.

- Ez nem sok „külső” segítség!
- Amikor jelentkeztem a tanfolyamra, akkor már volt egy stabil alapom, a Duolingoval B1-es szinten voltam. Ez az app tökéletes a szókincs bővítéséhez, de a nyelvtant nem magyarázza elég alaposan. Ehhez kellett nekem tanári segítség. A kurzus utána már tényleg csak magam tanultam, önállóan alkalmaztam a megismert módszereket, használtam az ajánlott nyelvkönyveket. Természetesen a nyelvtan elsajátításában segítettek még angol és német nyelvi tanulmányaim is.

- Mennyi időbe telt, míg megszerezted a nyelvvizsgát?
- Kilencedikesként, három éve kezdtem a tanulást. Kezdetben lelkes voltam és minden nap (hétvégén és szünetben is) – a házi feladatok megoldásával együtt – kb. egy órát foglalkoztam a tananyaggal. Később már naponta csak egy leckét csináltam, ami körülbelül három percet vett igénybe. 
Tavaly, május környékén találtam ki, hogy nyelvvizsgázni szeretnék. Akkor iratkoztam be az említett a kurzusra is. Azon a nyáron már napi két órát is foglalkoztam a nyelvvel, rendesen, nyelvkönyvek fölött ülve tanultam. Az intenzív felkészülés után októberben vizsgáztam.

- A nyelvtanulásban nagyon fontos a kommunikáció. Érezted a beszélgető partner hiányát?
- Úgy gyakoroltam, hogy spanyol nyelven néztem filmeket, tévéműsorokat és hallgattam zenét. A mesterséges intelligenciával is lehet párbeszédet folytatni: válaszol a feltett kérdéseinkre.

- Mik a terveid a nyelvtanulással a jövőben, tervezed-e újabb nyelv megismerését vagy épp a spanyolból a felsőfok megszerzését?
- Az érettségi, felvételi miatt egyelőre nem, de a későbbiekben lehetséges. 










Altangerel Chingunbayar: Mongólia szépsége

- Előadásodban ország- és népismereti témákkal foglalkoztál. Számodra mit jelent a mongolságod, illetve magyarságod?
- Mindkét néphez tartozás büszkeséggel tölt el, azonosulni tudok a magyar és a mongol örökséggel, hagyományokkal is. Dzsingisz kán számos leszármazottja egyikeként [2] tisztelem a mongol történélemet, lelkileg azonban közelebb áll hozzám a magyarság, hisz ebben a kultúrában nőttem fel, és itt tervezem az életem is.
- Mikor, hogyan kerültetek Magyarországra?
- Mongóliában születtem a fővárosban, Ulánbátorban. Három éves voltam, amikor 2009-ben a családom, munkavállalás miatt, Magyarországra költözött.


- Hogy, milyen gyakran tartjátok, tartod a kapcsolatot a mongóliai rokonsággal, barátokkal?
- Otthoni nagymamámmal naponta Messengeren tartom a kapcsolatot. 2018 -ban nyáron voltunk a családdal legutóbb egy hosszabb, kéthónapos látogatáson. Szüleim megmutatták a város és a nevezetességeket. Emlékezetes a Jarun Hashor Stupa, amit az Amarbayasgalant kolostorban tett látogatásunk alkalmával láttam: megkapott a látványa és rácsodálkoztam a számomra addig ismeretlen buddhista vallásra.[3]

- Mire és milyen mértékben használod a mongol nyelvet a mindennapokban?
- A családban, otthon egymás közt így beszélünk. Magyarországon ugyan vannak mongol közösségek, de mi nem kapcsolódunk hozzájuk.

- Hogyan tanultad a magyar nyelvet?
- Családon belül kezdtem, egy már Magyarországon élő unokatestvéremtől sajátítottam el az alapokat, majd pedig az óvodában és az iskolában …

- A kinézeted miatt érte-e valamikor hátrány, kerültél-e konfliktusba?
- Iskolában előfordult, próbálkoztak „kibeszéléssel”, de én hamar tisztáztam helyzetet, és abban maradt..

- Mi az, ami hiányzik Magyarországon az általad ismert mongol életformából?
- Nagyon jellemzőnek és fontosnak tartom a nomád életmódot, ami a  szabadság megvalósulása számomra. A megélhetésben pedig az önellátó gazdálkodás gondolata vonzó nekem.

- Mi a kedvenc ételed-italod a mongol konyhából?
- Otthon gyakran készül „Bóc” (Buuz), húsos gombóc. A khuushuurt, ami ugyancsak egyfajta húsos tészta, szintén szeretem. A Táncsics Napon, amit most az osztállyal közösen is elkészítjük majd.

- Tervezed-e, hogy hosszabb időt töltesz majd Mongóliában?
- Gondolkodom azon, hogy esetleg teljesítem a sorkatonai szolgálatot, ami 18-25 év közt lehetséges. Jobban meg tudnám ismerni így a népet, kultúrát és tudnám magam mentálisan, fizikailag is fejleszteni.

- Mik a továbbtanulási terveid és pályaválasztásodban leshet-e valami szerepe Mongóliának?
- Informatikusnak készülök. Elképzelhetőnek tartom, hogy a megszerzett tudásomat később – ha nem is ott élve – a mongol munkaerőicon is hasznosítsam, pl. helyi vállalkozásokban.


Lampert Zsófia, Hatalyák Lilla: Német cserekapcsolat (Schlüchtern, 2024)

Cserediák kapcsolatunk keretében tavaly májusban hat napot tölthettünk el Németországban. Vonattal utaztunk, az út 2 napot vett igénybe. Schlüchtern városa volt kirándulásunk középpontjába, onnan indultunk aztán egyéb programokra. A legtöbb fogadó család, diák is ott lakott.

Tapasztaltuk, hogy vendéglátóink életmódja eltér a miénktől, a általában színvonalasabban élik az életüket, mint mi. A termékek olcsóbbak, az egészségügy pedig sokkal fejletteb, mint Magyarországon. Jellemző, hogy lakóházaik sokkal kisebbek, nem ezek a tipikus nagy, magyar családi házak.
A német emberek nyitottak és barátságosak. Meglepő volt, hogy mindenki jól tud angolul. Az általánosan beszélt idegen nyelv lehetővé teszi, hogy más országokban is megállják a helyüket.
Találkoztunk olyan családokkal, akik erősen gyakorolják vallásukat – templomba járnak, napi szinten imádkoznak –, de olyanokkal is, ahol ezek a szokások egyáltalán nem jellemzőek. 

Ulrich-von-Hutten-Gymnasium (Schlüchtern).
Forrás: www.wikipedia.org
A gimnáziumban az volt érdekes számunkra, hogy egy nap kb. csak négy tanóra volt. Ezek ugyanakkor szokatlanul hosszúak, 90 percesek. Láttuk, hogy nagyon komolyan veszik a tanítást, felszerelt laborok, nyelvi termek vannak.

Összegezve mind a cserediákok és szüleik, mind a tanárok nagyon vendégszeretőek, mindent megtettek értünk: ha volt probléma, bizalommal fordulhattunk hozzájuk. A programot két évente rendezik meg, reméljük, hogy schlüchterniek jövőre is fogadnak táncsicsosokat! 



[1] A szokásról bővebben itt olvashatsz https://hu.wikipedia.org/wiki/Tomatina 

[2] Dzsingisz kán (ur. 1206-1227), a mongol törzseket egyesítő legendás vezér, aki két évtizedes uralkodása alatt a történelem egyik leghatalmasabb birodalmát hozta létre. Egy, a csak férfiágon öröklődő Y-kromoszómák vizsgálatára összpontosító kutatás megállapította, hogy az egykori mongol birodalom területén élő férfiak nyolc százaléka hordozza ezt a kromoszómákat, Dzsingisz kánnak ma mintegy 16 millió férfi leszármazottja él, azaz a földkerekség minden 200. férfiúja.Forrás: https://www.origo.hu/tudomany/1899/12/20030219dzsingisz

 [3] A buddhista vallás több mint 300 millió követőjével ma is az egyik legnagyobb világvallás. Hívei a Buddha tanításait követik, aki történeti személy volt és a saját erejéből, meditációs gyakorlatai segítségével jutott el a megvilágosodáshoz. Vö. https://buddhizmus.hu/buddhizmus/

"Szeretném a maximumot kihozni magamból" – Interjú Stotz Botonddal

Interjúnkban a vízilabdázó Stotz Botond ot (12. C) szólaltattuk meg. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan kezdett el sportolni, miért a vízilabdá...